Az idei szemeszter már a negyedik olyan alkalom, amikor meghirdettük a “Bevezetés az esélyegyenlőséget szolgáló infokommunikációs technológiákba” című kurzusunkat.
A kurzus keretén belül a hallgatók megismerkednek a fogyatékossággal élő emberek hétköznapi problémáival (különös tekintettel az infokommunikációs területet érintő problémákkal), megismerik azon szoftver- és hardver eszközöket, amelyek megkönnyítik a fogyatékos embertársaink életét — legyen az egy képernyőnagyító, képernyőolvasó, hangoskönyvkészítő, vagy éppen videófeliratozó alkalmazás —, és természetesen megtanulják hogy mire kell figyelniük, ha akadálymentes alkalmazásokat, multimédiás tananyagokat szeretnének fejleszteni.
A bemutatott szoftver alkalmazások között kiemelt helyen szerepel a vak felhasználók által gyakran használt JAWS képernyőolvasó program, amelynek kezelését a hallgatóink is elsajátítják, így a tapasztalataikat a honlapok (illetve más alkalmazások) fejlesztése és tesztelése során fel tudják használni. (A JAWS alkalmazás magyar nyelvű demóváltozata letölthető az Informatika a látássérültekért Alapítvány honlapjáról.)
A mai óránk azonban kivételes volt. Vendégünk érkezett Dr. Varga Szabolcs személyében. Szabolcsról azt érdemes tudni, hogy végzettsége szerint jogász, és (többek között) a Székesfehérvári Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesületének alelnökeként tevékenykedik. Egyébként pedig egy laza, kiváló humorérzékkel megáldott fiatalember, aki szereti a sportokat, sokat utazik, blogot vezet, és elmondása szerint rettenetesen rossz az arcmemóriája. Ez utóbbin persze nem csodálkoztunk, hiszen tudjuk, hogy Szabolcs születése óta vak.
A mai órán Szabolcs bemutatott néhány általa használt segédeszközt (pl. beszélő mobiltelefon, Braille karóra, Braille jegyzetelő, fénydetektor), amelyeket ki is próbálhattunk, és tabuk nélkül válaszolt a kérdésekre is.
Szabolcs bemutatja a beszélő mobiltelefonját
Sorkapocs vagy lego? Tapintás útján nem könnyű megkülönböztetni...
Az óra végén egy kis játékra hívtuk vendégünket. Kis zsákocskákban különböző tárgyakat helyeztünk el, amelyeket kizárólag tapintás útján kellett azonosítani.
Szabolcs azon tárgyakat is magabiztosan felismerte, amelyeket a hallgatóknak nem sikerült, így például a korábban többek által tévesen legoelemnek vélt sorkapcsot (másnéven csokit) is helyesen határozta meg.
Mivel a kurzus keretében hangoskönyvet is készítenek a hallgatók a DEX alkalmazással, elhatároztuk, hogy idén Szabolcsnak is elküldjük ezeket a műveket, köszönetképpen a mai óráért.
A hallgatók téma iránti nagyfokú érdeklődését (és Szabolcs személyes varázsát) mi sem bizonyítja jobban, hogy az óra után a diskurzus tovább folytatódott, így sokan a következő óráikról is elkéstek… Ezúton is elnézést kérünk 
. De remélhetőleg lesz még ilyen!
Az ELTE-n tartott órájának élményeiről Szabolcs saját blogjában is megjelentetett egy írást.
